Mit csinál a hőszivattyú?
A hőszivattyú egy különleges berendezés. Egy olyan szerkezet, amelynek segítségével lehetőség van a hűtésre és a fűtésre egyaránt. Képes a működése során az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt kivonni, és ezt a kivont hőt elszállítani a magasabb hőmérsékletű helyekre.
Amennyiben valaki ezt telepíti, megvalósítja a hőenergiával történő optimális gazdálkodást. Amint azt említettük, a hőszivattyú képes hűteni és fűteni is. Ez a működési elvéből következik, mivel a hűtési energiát használja fel a fűtés során úgy, hogy a környezeti hőt hasznosítja. A környezetből történő hőelvonás többféle módon lehetséges, erről olvashatnak a következőkben.
Lehetséges a környezetből hőt elvonni? A válasz egyértelmű igen!
Az alábbiakban szeretnénk bemutatni, hogy a hőszivattyú honnan, milyen közegekből képes kivonni a megfelelő mennyiségű hőt.
Talajszonda segítségével lehetséges a hőnyerés a talajból
Azért ezzel a hőkinyerési lehetőséggel kezdjük a felsorolást, mert talán ez a talajszondás megoldás a legelterjedtebb.
Maga a talajszondás rendszer úgy építhető ki, hogy egy lyukat fúrunk a talajba. Ennek a lyuknak az átmérője körülbelül 15 cm, a lyuk mélysége pedig 60 és 100 méter között van.
A talajszondában található két U formájú műanyag cső, amelyekben fagyásgátlóval kezelt víz kering. Mindez körülbelül 100 méter mélyen helyezkedik el. Ebben a mélységben szinte állandó, 10 Celsius fok körüli hőmérsékletű víz található, és az biztosítja a folyamatos működést.
Második közeg a hőszivattyú számára a hőnyerésre a talajvíz
Gyakorlatilag ugyanazt a lehetőséget, illetve fizikai tulajdonságot használja ki, mint a talajszonda. A talajvíz hőmérséklete ugyanis az év minden napján, vagyis télen és nyáron egyaránt állandó.
Ez számokban azt jelenti, hogy a hőmérséklet állandó 8-10 Celsius fok között van. Ez teszi lehetővé, hogy a talajvíz optimális hőforrás lehessen.
Az az egyik jelentős különbség a talajszondával szemben, hogy a talajvízből történő hőnyeréshez két kútra van szükség.
Az egyikből kiszivattyúzzuk a vizet, majd azt visszavezetjük a másik kútba. Mialatt ez az átvezetés történik, a víz egy párologtatón keresztül leadja a benne tárolt hőenergiát.
Ennek a módszernek a nagy előnye, a zárt rendszer. Ez azért bír jelentőséggel, mert a hőszivattyú által visszavezetett víz a folyamat közben nem szennyeződik, így elkerülhető a káros anyagok bejutása, a vízminőség romlása.
És harmadszor a hőszivattyú segítségével a levegőből is nyerhetünk hőt
Ez egy igen optimális lehetőség, hiszen a levegő az mindenhol ott van a környezetünkben, és a levegő is felhasználható hőforrásként. Gazdaságos is, mivel a levegő hasznosítása nem igényel túl nagy beruházási költséget.
Működési elve, hogy a külső levegőt ventilátorok átvezetik egy hőszivattyú párásítójának hőcserélőjén, és így elvonjuk a levegőben lévő hőenergiát.
Bár a modern technika lehetővé teszi, hogy a levegős hőszivattyú már akár -15 Celsius fokig is képes a problémamentes működésre, ennek ellenére ennek a megoldásnak a hátrányiként meg kell említeni a környezet hőmérsékletétől való függőséget.